‘Heti összefoglaló Szilárdtól’ kategória archívum

17 35.hét Összefoglaló

A 35. hét első napján a három héttel ezelőttinek megfelelően saját testtel végzett gimnasztikával kezdtünk, a téma további mélyítése érdekében. A bordásfalon és a szemközti falnál nyitó páros visszatérő elemként dolgozott a gerinc mentén összekapcsolt két fő “csomóponton” a csípőn és a vállövön. Mindkettő esetében gyakoroljuk a statikus támasz és dinamikus mozgatás váltott kombinációját. A nyitányt követő elemek a tolás-feszítés/húzás-hajlítás és az említett csípő/vállöv kiegyensúlyozott váltakozása mentén járták végig a törzsfejlődést, melyet a fagyi kifinomult dinamikája mentén végzett mozdulatsor oldott és egyenlített, illetve vezetett vissza a mindenkori bázist, támaszt adó Földhöz.

A fenti evolúciót szinte egyenes vonalon vezette tovább a második nap, a girja mint alap eszköz bevonásával. Most a kiegyensúlyozott szimmetriával a 2G-vel kezdtünk és jól strukturált sorozatok/blokkok mentén építettük fel az előző nap csípő 》《gerinc》《vállöv tendenciáját követő vonalat, a végül a minden jegyet magában hordozó formáig (fagyi 》felvétel/guggolás-nyomás). A rendszer és a terhelés felépítését követően biztos alapokkal láttunk az aszimmetria gyakorlásához, mely az egyensúly jegyében most sem csak a váltott girja tolásra, hanem a tökéletes partnert adó gibbon húzásra is kiterjedt.

Az utolsó napon az olimpiai rúddal elértük az eszközhasználat csúcsát, mely egyfajta előrehaladást jelent, mégis egyre inkább hangsúlyozza a kiindulási alapot adó Föld/talaj szerepkörét, fontosságát. Tehát nem távolodásról, hanem folyamatosan visszaerősítő, a kapcsolatot ápoló és emelő építkezésről beszélünk. A gyakorlást az elemelés fejlődő, az erő terhelés felé tendáló sorozatai indították, alapként szolgálva a második napból is merítő helyből felvétel/lökés ismétléseihez, sorozataihoz. A vonalvezetés első pillantásra ugyan szimmetrikus, ám amennyiben mélyebbre tekintünk vagy tapasztalunk érthetővé válik az előző napok aszimmetriát előkészítő gyakorlása.

Kurunczi Szilárd

17 34.hét Összefoglaló

A 34. hét első napján a girja alap és 2G használatának szimmetriája adta a felállított keret stabilitását. Nyitásként a nehéz lendítés adott rendíthetetlen bázist a csípő/törzsből eredően az egész testnek. Ezt követően a saját test szabadságával folytathattuk a zsámolyoknál. Az itteni építményünk a megszokott egyhez képest kettőre – a méretét tekinve inkább másfelére bővült -, míg maga a mozgásanyag is jócskán gazdagodott. Az általános felugrást a „továbbugrás” ereszkedése, és az ereszkedés rugószerű akkumulációja követte, melyet egyből a harmadik típusú mozgásba, az átugrásba koncentráltunk. Az itt legyőzött kissebb méretű zsámoly utáni forduló minősége finom próbája volt az intenzitással, és a feldolgozandó anyag komplexitásával terhelt rendszer „rendezettségének”. Az út visszafelé történő bejárása pedig mindig kiváló lehetőség egy adott dolog több szempontból, látószögből történő vizsgálatához, megértéséhez. A fordulókhoz kapcsolt felsőtesti tolás/feszítést a húzódzkodás egyenlítette, míg az említett girja keretet az egyben a program mechanikáját is harmonizáló 2G felvétel/guggolás-nyomás tette teljessé.

A légies könnyedséget az olimpiai rúd földelte, majd a padon fekve „nyomatékosította”. A duóhoz egy szintén páros előkészítés vezetett, a bordásfalon a majd szükséges fogással stabilizált felsőtesthez hajlított csípő és törzs munkájával, illetve a mindenkori bázist adó talajt közelebbről is megismertető inverz kézállásban nyomással. Az ekkora aktivizálódó vállöv a rúd elemelésénél ismét stabilizálódott, melynek dinamikusan feszülő csípő/lába adott az említett Földhöz elválaszthatatlanul kapcsolódó szintén a vállövben aktív fekvenyomásnak stabilitást.

Az eddigi terhelések fokozását a harmadik nap gazdagsága oldotta, adagolta emészthetőbb formában. A hosszirányú grappler és farmer hordás a terhelés ellenére kiváló lehetőség a természetes és gyakorlatias mozgások dinamikájából eredő energia begyűjtésére. A felvezetést követően a már a teljes hétre vonatkozóan egyenlítő szereken folytattuk, illetve a korlát és a nyújtó közé ékelt újdonsággal, a szintén „funkcionális” zsák felvétel-guggolás aszimmetriájával koronáztuk.

Kurunczi Szilárd

17 33.hét Összefoglaló

A 33. hét első napja volumenével nyomatékosította az egykaros munka felől építkező girja felépítményt. A „bevezető” 1G blokk a 60-as szám bűvöletében vezetett végig az antirotációs lendítéstől a mennyiséghez illő felvétel/lökésen át, a csúcs robbanékonysággal és magassággal bíró szakításig. Az egyharmad súly bevezetését követően feljebb léptünk a szimmetria világába, az oda igazított 50% terheléssel. Ezen blokk nem csak széltében, de mozgásanyagában és dinamikájában is a kiteljesítésen dolgozott. Egyrészt a felvétel/lökés közé ékelte a guggolás/nyomást, mely tempójában is kiválóan illeszkedve tálalta az evolúciós lépést, illetve párnak megkapta a mindeddig végzetteket harmonizáló húzódzkodást.

A második napon is maradtunk a girjánál és a mennyiségnél. A felvezetést itt a saját testtel végzett hosszmunka jelentette. Az oszlopokhoz rendelt – nyílirányú sík mentén aszimmetrikus -, ollózás őrizte az első nap dinamikáját, melyet a szintén az előzményeket tiszteletben tartó 3 ütemű távolugrás rendezett párba. A légies szárnyalást ismét a girja stabilizálta, de most egészen a Földig visszanyúlva. Továbbra is az 1G mentén emeltünk oldalanként ötöt, mely alapos átvezetés volt a hosszirány anyagának, eszközzel dúsított és emelt témájához. Ezen alapra biztosan húzhattuk fel az első nap antirotációs munkáját a függőleges spirál mentén gazdagító, következő dimenzióba emelő szélmalommal, illetve a vele szoros rokoni kapcsolatot ápoló, a szakításhoz hasonlóan csúcspéldányként megjelenő TGU-val.

A stabilitás aszimmetria felől indított kiépítése alatt alapos feldolgoztuk a girja használatot. A harmadik napon készen álltunk a fentieket egy fedél alá hozó, ám az egyszerűséget továbbra is őrző olimpiai rúddal való gyakorlásra. A magassági evó itt is megjelent, melyet szinén két blokkon át jártunk végig. Az első lépcsőfokot ismét a talajból eredeztettük, a helyből felvétel egészen testsúly fölé hatoló gyakorlásával, melynek az ezzel fordított arányosságban csökkenő ismétléseit a fix második blokk követte. A felvételre épülő guggolás a hét anyagából ismerős kell, hogy legyen, mint ahogy a következő, az előzményekre épített zsámolyra ugrás robbanékonysága is! A test alapos támaszához, zárásához szükséges felsőtesti húzást, az akkor fordítottan ugyanezt a feladatot ellátó húzódzkodás – egész héten átívelő párja -, a tolódzkodás egyenlítette ki.

Kurunczi Szilárd

17 32. hét Összefoglaló

A szünetet követő első héten fokozatosan építkeztünk vissza mind az eszközök, mind a magasságok tekintetében. Az első nap vegytiszta gimnasztika volt az Ötös sorozat formagyakorlatai által kísért és háttértámogatott módon. A törzs fokozatosan kiterjedő és visszahúzódó előkészítését a fagyi ismétlései nyújtották, a vállöv aktív bevonása mellett. A tolás-feszítés antagonistájaként folytattuk a húzódzkodással mely kettőt a következő Sárkány elem font eggyé. A hátat és mellső részt egyaránt megmunkáló áthúzás vagy „pulóver” gyakorlatot fordítva, ezáltal a fogást és a vállövet rögzítve alapként a csípőt, a magot mozgattuk, ráadásul a fenti helyzetből a negatív szakasszal indítva. Íly módon hatolva a hét hátralévő napjaiban is érezhető mélységekbe. A rendszer predátor majommal történő töredezettségmentesítése után a körök magassági csúcsdíszét az abcúg tette fel.
A fenti fokozatosság a második napon fizikai formát is öltött, ugyanis az erős, szimmetrikus elemelés bázisra emeltünk egy két szintes lépcsőt, melyet a súly goblet szinten tartásával hódítottunk meg. Ez nem csak a testtartást befolyásolta, hanem kiváló lehetőséget adott a szokványostól eltérő környezet szemmel történő felmérése helyett annak a testtel, középponttal való érzésére. Így terjesztve ki a környezettel szoros szimbiózisban működő, folyamatosan feltárás és restaurálás alatt álló testtérképünket. A harmadik fokot a zárógyakorlat aszimmetrikus magastartásából eredő, és onnan egészen mélyrehatoló spirálja szimbolizálta. Természetesen a bázishoz való folyamatos visszatérés jegyében. Az alap felvételt elsőként a nyomás, majd az onnan indított ballisztikus szakítás követte, melynek ismételt rögzítése alapozott vissza a csúcs fej fölötti guggolás méltó terheléséhez.
A harmadik napot a technikai finomhangolásba csempészett volumen diktálta. A háromság itt a „blokkok” rendszerében jelent meg, melyet az egészen testsúlyig! hatoló lendítés nyitott. Az előző naphoz hasonló bázis megteremtését ez esetben a girja látta el, majd a rúd folytatta a nyomás » térdből nyomás » lökés evó terhelésének és ismétléseinek folyamatos igazításával. Az antirotáció végrehajtásához kiváló viszonyítást adó spirál mostanról sem maradhatott el, melyet az utolsó, hetet is záró blokkban az ennek alapgyakorlatát jelentő egykaros lendítés hozott el.
Kurunczi Szilárd

17 30.hét Összefoglaló

A 30. hét első napját is az előző hétnek megfelelően a KK szakítás zárta, a hétvégi ülepítést követő mélyítés érdekében. A gyakorlat önálló sorozataihoz most is a magastartásba igyekvő TGU-n keresztül vezetett az út, melyet öt lépcsőn keresztül segítettek a KFJ 3 üteműbe keretezett gimnasztikai elemek. Ezek az említett bástyák között alkottak egy hármas piramist, méghozzá a talajközelibb fekvő és predátor majom talapzatából kiemelkedő alapguggolás és felugrás kombinációjával.

A második nap sűrű tömörséggel indult a rúd DL és a szintén szimmetrikus, ám már a két oldalt szeparáltan kezelő 2G felvétel/guggolás-nyomás az elemelés vonalvezetését csúcsosító sorozataival. A súlymozgatás ezen alap mozgáspályáját az erőtartomány felső határát jelentő ötös ismétlésekkel és az ennek, illetve az első napnak a dupláját adó sorozatszámmal teljesítettük. A zömítő fő rész oldást kívánt, melyet mindenki a szabadon választott, az általa az akkor és ott a legjobbnak ítélt Mázsaház Gimnasztika Sorozataival tehetett meg.

A szünetre való tekintettel az utolsó edzés, pedig a teljes hét, egy periódus után hozta mindezt. Az idegrendszer számára a gazdag ingereket játékos formában tálaló akadálypálya mentén haladtunk, mely most a hosszirányon túl kiterjedt a teljes eszközrepertoárra. Azokon belül is a rendhagyó felhasználás dominált, melyet a bordásfalon való keretszerű haladás indított. A gerenda, illetve az alulról és felülről egyaránt presszúrázó „mángorló” grapplerrel és ugrásokkal való teljesítése után egyensúlyozó járásban emelkedtünk a cikk-cakk majomlétra magaslataiba. A zsámolyok lépcsőjét bejáró folytatásba a medvepók forgása konvertált, ahonnan a gyűrűk egymástól szeparáltan mozgó fogásaival haladtunk tovább. A korlát gazdag repertoárt biztosított az áthaladáshoz, közvetlen hidat képezve ezzel a falnál végzett kézállásban járásokhoz. A korláton abcúggal történő átjutást végül pedig a pók és rák szlalompályája vezette a célmezőbe.

Kurunczi Szilárd

17 29.hét Összefoglaló

A 29. hét első napja a saját testsúly állóképességi gyűrűjébe ölelt mennyiségi goblettel emelkedett. A kezdés az esszenciális törzs alapok lefektetéséről szólt, mely a Hetes- és Ötös Sorozaton egyaránt átívelve vezetett a központból a szimmetrián át nyíló váltott oldalig. Amit a has hajlított, azt a fagyi a teljes test mentén nyitott a goblet húzó-hajlító fogásának antagonista vállövi erőkifejtésével. A „mérsékeltebb” has után a fagyi ismétlésszám tartománya készítette elő a goblet intenzív erő-állóképességi tartományát, melyet az elsődleges mozgató szempontjából a predátor-evó rögzített szögű állóképességi szériája művelt tovább. Az eddigi szimmetrikus túlsúlyt a TGU oldotta és tetőzte az emelkedés spiráljával, az indító törzserő zsákos változat általi kidomborításával.

A második nap tovább sűrűsödött a súlyhasználat mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából.    A körök elején és végén kontrasztos bástyaként ölelte mindez körbe a most középre terelt szabadsúlyos elemeket. Az említett mennyiség mindkét kategóriában magáért beszélt, a nyár állóképességi-, erő-állóképességi hangsúlyába már az első pillantásra illeszkedő tartományokkal. A szimmetrikus piramis felépítés lehetőséget adott az első napi predátor/goblet vonalat egyaránt mélyítő súlyzós trió mindkét irányból történő megtapasztalására, melyet a középen számaikkal is tornyosuló gimnasztikai elemeknél a húzás-hajlítást támogató tolás-feszítések még egy evolúciós formaváltása is gazdagított.

Az eddigi zúzdák után az idegrendszert a frissítő, szeparált Gimnasztika/1K girja blokkok oldották. Az egyes „fejezeteket” az első napig visszanyúló, a már korábban említett módon gyakorlásra szoruló Ötös Sorozat katái nyitották és adtak minőségi teret a spirális csigalépcsőnként emelkedő girja felépítménynek. Az alapok ezt a vonalat is érintő végigjárása a zsákos TGU magjából kifejtett csúcs TGU-ban, és az ehhez a konkrét eszköz vonalon is támogatást adó 1K emelkedés kézből  kézbe szakításában teljesedett ki, a két elem nem egymás melletti-, hanem a kivitelezés spirálja mentén egymásba fonódó és eggyé váló viszonyrendszerében.

Kurunczi Szilárd

17 27.hét Összefoglaló

A 27. hét a függőleges köré centralizált, emelkedő vállövi spirál. A múlt heti munkához kapcsolódóan ne felejtsük, hogy a közép is egy “irány”, mely mind mikró-, mind makró szinten képviselteti magát, méghozzá egy igen jelentős és kifinomult érzelmi párlattal, a megértésen alapuló nyugalommal. Tehát az aktuális erőfeszítések a múlt heti irányok megismerését, tapasztalását, munkálását követően ezen Origón dolgoztak, mely kiváló alapja lehet egy függőlegesen emelkedő, fejlődő spirálnak.

Az első nap rendíthetetlen csípő-láb komplexére épített 2G lökés és a nehéz TGU tapasztalása magáért beszél, ha a fentiekről van szó. A kiírt blokk teljesítése után saját testtel mélyítettük szó szerint a zsámolyok állványára polcolt, teljes testre kiterjedő támaszt, mely „utólagosan” fektette le a terhelt függőleges vízszintes alapját. Ám, ha az adott edzésen túl, egy folyamatos dinamikával táguló, fejlődő rendszerben létezünk, változik az érzékelés. Akárcsak ha az íly módon közlendőnket a tér, idő és létezés leghatékonyabb kihasználásával, egy pontból egy kör mentén kezdenénk kifejezni, amely oldalról nézve egy spirál mentén emelkedik, így fentről szemlélve újra „érintjük” az adott pontokat, ám magasabb, komplexebb szinten, folyamatossá téve ezzel az egyre mélyebb alapozást. Tehát a fentről érzékelhető egybeolvadáskor (kör) aki továbbra is azon van fennakadva, hogy melyik rész van előbb, az a kört spirállá transzformáló küszöbben készül elbotlani.

A második nap a magas ismétléses sokadalom rendszerével dolgozott, ahol a gyakorlatonként kitűzött ismétlés teljesítését követően léptünk tovább. A kezdés a törzserő bevezetésén dolgozott a talajon végzett hajlításokkal. Ezt követően léptünk az azzal biomechanikailag is szoros kapcsolatot tartó hátsó támasz emeléséhez a húzódzkodás által. A kezdő százas felét és az azt követő huszonötös dupláját adó ötven zsámolyra ugrás következett a stabilan megtámasztott szerkezet robbanékony dinamizálására, ami nem mellesleg a lábemelés hajlítását kompenzáló csípőfeszítés volt. Minden összeforrt a külső ellenállás (el)emeléséhez, melyet a huszonötös ismétlés újbóli felhasználásával tettünk meg. Az eddigi felsőtestre irányuló húzás/hajlítást tolás/feszítés követte a tolódzkodás korlatján. Ahogy emelkedtünk mechanikailag, értelemszerűen úgy emelkedett a súly is. Goblet magasság a hét magastartásainak és elemelésének kiegyenlítésére. A keret a nyitó százas körbeérésével zárult a pozíciójában és mozgásrepertoárjában minden eddigit eloszlató, harmonizáló fagyival.

A harmadik nap szintén erős bástyaként emelkedett a magasba az immáron tiszta, egykaros nyomásokkal. Az ötről folyamatosan csökkenő ismétlés párokat az Ötös Sorozat „középsége” emelte. Ezen nagyszerűségéhez illendő a kivitelezés minőségének igazítása, mely a tapasztalatok alapján kíván még némi finomítást. A Hetes alap és régóta gyakorolt, már „megyeget”, a Hármas olyan dinamikus, mozgalmas és érdekes. De mi van az Ötössel? A fentiek alapján ne becsüljük le a közepet! Lehet, hogy egyszer onnan sikerül jól elrugaszkodnunk…

Kurunczi Szilárd

17 26.hét Összefoglaló

A 26. hét fő súlyvonalát az olimpiai rúd emelkedése adta mely köré tematikusan rendeződtek a rokon szálakat ápoló elemek.

Az első nap blokkokra osztva adagolta az egyes építőelemeket és harmonikus kísérőiket. Elsőként a helyből felvételt gyakoroltuk párban a mozgás mechanikáját és a súly test menti vonalvezetését a talaj segítségével egyértelműen diktáló „PredátorMajommal”. A kezdő súly tartásával és a volumen igazításával léptünk tovább a következő blokkra, ahol a felvétel pozícióját továbbíró, terhelését technikájával szelídítő térdből nyomásé volt a főszerep. Az előző páros, illetve a mostani befejezőhelyzet tekintetében a húzódzkodás magáért beszél, mint antagonista segítő. Az eddigi helyben végzett zömítést a harmadik blokk hosszában, széltében és magasságában, tehát a térben való kiterjesztése oldotta. A jótékony adaptációt segítő terhelés nem apadt, csupán az idegrendszert frissítő feladatok enyhítették. A fenti, szinte légmentes zárásokat a széltében nehéz farmer haladás, lépések közbeni hullámzó „légzése” tette élőbbé, melynek a terhelésből eredő „darabosságát” a vissza grappler oszlatta el maradéktalanul. A kötél, mint finálé az eddigi irányok és mozgásanyag ismeretében volt a húzódzkodáshoz hasonlóan egyértelmű.

A második nap a fenti háromságot sűrítve emelte tovább. Elsőként a talajról, ugyanis a felhúzás mint alapgyakorlat nyitotta a köröket. A súly fokozatos növekedésébe, illetve az azt lekövető ismétlés igazításba sűrűsödött bele az első nap rúd esszenciája. A rendszer húzás-hajlítás alapú vákuumcsomagolását és a csípő feszítését az eszközről szerre emelő tolódzkodás tolás-feszítése és az ülőtartás törzshajlítása egyenlítette. Az első napi vázból tehát megvan a rúd alap és a lényével segítő szabad Társ, kell még tehát a harmadik hossz elem. A progresszió jegyében növeltük a haladás tempóját, melyet magával kísért a forma komplexitásának – az eddigieket előremutatóan építve, visszamenően kiegészítve oldó -, adaléka.

A harmadik napon a megszerzett képességeinket tájoltuk a megfelelő irányokba. Az iránytű felállításához a helyben végzett izzasztó emelkedés segített, a talajmenti alapok és irányok meghatározásával. A kozák » medvepók » pradátor » 3 ütemű evolúció megadta a szélesen stabil függőleges tengelyt, mely köré építhettük az iránytű goblet vázát. Az Égtájakat a girja munkasúllyal mindkét irányba érintettük, és egy pillanatra „ellenőriztük”, kellő időt hagyva ezzel mind az eszköz, mind az egyes Égtájakhoz tartozó Bolygók lehető leghatékonyabb gömb formájával való kapcsolatkiépítéshez. A kezdeti mikrokozmikus munka makrokozmikus dimenziókba terjesztése után sem maradhatott el a hosszirányú Földelés mely elemekkel természetesen továbbra is a pozíció és forma volt a legközvetlenebb (elsőre látható) kapocs.

Kurunczi Szilárd

YouTube & Facebook
Mázsaház a YouTube-on Mázsaház a Facebook-on
“Mi a Mázsaház?”

A Mázsaház az ERŐNLÉT megszerzésének és javításának a műhelye.

A jó ERŐ(n)LÉT magában foglalja a fizikai, mentális és lelki kihívásoknak való megfelelést.

Edzésben tartott test, hatékony emésztés és asszimiláció, regeneráció, pszichés egyensúly.

Mázsaház = ERŐ(n)LÉT

Mázsaház Alap
Mázsaház Bemelegítés Mázsaház Statika Mázsaház Gimnasztika 1 Mázsaház Nyújtás
Edzőtáborok
2017. Tata 2016. Tata 2016. Tata 2015. Tata 2014. Tata 2013. Várgesztes 2012. Várgesztes
Friss képek
19471 19462bb 19463 19462_bjj 19462 19461 19453 19452 19451 mira_hana 19442 mokus